Hírek

A Pinot fajtakörben látják a jövőt a balatoni borászok

A Balatoni borrégió megalakulásával kezdetét vehette a Balatoni borrégió arculatának egységesítése. A balatoni borászok arra jutottak, hogy régiójukat a legjobban a Pinot fajtákkal (Pinot Gris /Szürkebarát/, Pinot Noir /Kékburgundi/ és Pinot Blanc) lehetne képviselni a piacon. A Pinot fajtakör termékfejlesztési projektjére balatoni pincészetek, a PEAC SzBKI Badacsonykutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Borászati Tanszéke kutatási konzorciumot hozott létre, melynek vezetője a Varga Pincészet. A projektet az NKTH (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) Jedlik Ányos programja támogatja.

A Balatoni Borrégió arculatának kialakítása, innovatív, versenyképes borászati termékek fejlesztése a Pinot fajtakör segítségével
(JEDLIK PINOT_BBR)

2005. június 3-án, Badacsonyban a Balaton térségében elhelyezkedő 6 borvidék megalakította a Balatoni Borvidéki Régiót. A régió a maga 11.000 ha-os szőlőterületével, Magyarország kiemelt jelentőségű szőlőtermő vidékei közé tartozik, ahol a szőlő-bor kultúra sajátosan kedvező helyzetben van. A térségre jellemző mikroklíma, a talajadottságok megfelelő hátteret biztosítanak a minőségi bor előállítására, miközben kiemelt jelentősége van az idegenforgalomnak, turizmusnak és ezen belül is a borturizmusnak. A Balaton, mint kiemelt turisztikai célterület jó lehetőséget biztosíthat az ágazat fejlődéséhez, és a Balatoni név jobb kihasználása is emelheti a térség borainak piaci sikerességét.

A badacsonyi, balatonboglári, füred-csopaki, káli medencei, balaton-melléki, somlói borok szakmailag és üzletileg átvészelték a rendszerváltozást és a belföldi piacon többé-kevésbé megőrizték piaci pozíciójukat. Drámaian csökkent ezzel szemben 2002. év óta a térség palackos exportja. A pozícióvesztésnek több különböző oka is van. A legáltalánosabb hosszú távú ok valószínűleg az, hogy a globalizálódó, centralizálódó kereskedelemnek egyre nagyobb tételekre van szüksége, amelyeket a pincészetek a kis sokfelé aprózódott balatoni borvidékekről nem tudnak fajta- és borvidék azonosan összeállítani. A belföldi kereskedelemben még nem történt pozícióvesztés, de a kereskedelem centralizációja miatt már a hazai piac is igényelte a borvidékek borrégiós szintű összefogását.

Mivel a Balaton térsége nemcsak ökológiailag, hanem kulturálisan és turisztikailag is egységet alkot, ezért különösen kedvező lehetőség adódik a közös borászati arculat megteremtésére, régiós marketing kialakítására. A sikeres bormarketing kialakításának alapfeltétele a kérdés szakmai, tudományos megalapozása, innovatív, versenyképes termékek fejlesztése, a termesztés feltételeinek és az alkalmazott borászati technológiák standardizálása.

Új piaci pozíciókra két különböző módon tehetünk szert. Fejlesztjük a sajátos magyar fajtákat, olyan különlegességeket mutatunk meg a világnak, ami csak nálunk létezik, vagy világtendenciákba kapcsolódunk be, olyan minőséget mutatunk fel egyes világfajtáknál, amit máshol nem tudnak elérni.

A két fontos „magyar" fajtának az Olasz rizlingnek és a Kéknyelűnek a kutatása, egy Jedlik Ányos program révén már folyamatban van a térségben. Célszerűnek tűnik ugyanakkor, hogy minél előbb elkezdjünk intenzíven foglalkozni a világfajtákkal is, annál is inkább, mert az ültetvényeik jelentős felülettel jelen vannak a Balatoni Borrégióban.

A világ borpiacainak változását figyelve megállapíthatjuk, hogy a Chardonnay és a Cabernet sauvignon divatja lejárt, a Sauvignon blanc és a Merlot népszerűsége is csökken, az új sikerfajta a fehéreknél a Pinot gris (Pinot Griggio) a vörösboroknál a Pinot noir. Mivel e két fajtából magyar néven Szürkebarátból és Kékburgundiból a Balatoni Borrégió jelentős termőfelülettel rendelkezik, és minden borvidékén megtalálható a kevésbé ismert, de talán a legnagyobb minőséget adó Pinot blanc is, a feltételek adottak e fajtakör középpontba állítására, egy Balatoni szintű új arculat kialakításánál. Annál is inkább mert a fajtakör mindhárom tagja középérésű.

Magyarország geológiai, klimatikus adottságai egyedülállóak a szőlőtermesztésre. Egyetlen, de annál jelentősebb problémánk, hogy hűvös nyár és csapadékos ősz együttállása esetén a késői szüretelésű fajták beérésbe bizonytalan. A korai és középérésű fajták viszont szinte minden évjáratban kiváló minőséget adnak.
A régióban a Szürkebarát fajta minden borvidéken fontos szerepet tölt be. A Badacsonyi Borvidék neve szinte összeforrott a fajta nevével. Ugyanakkor a térségben előállított Szürkebarátot a világpiacon nem ismerik, és a globalizálódó magyar borpiacon sem foglalják ezek a borok a világpiaci trendekből levezethető helyüket. A Szürkebarát, Pinot blanc és Pinot noir fajták a régió mindegyik borvidékén előfordulnak, de a termesztéstechnológia termőhelyhez és termesztési célhoz való adaptálása még várat magára.

A Pinot fajtakör három említett fajtája egymást kiegészítve különböző igényeket elégíthet ki, készülhet belőlük friss gyümölcs illatú bor, de megfelelő termőhely és termesztéstechnológia alkalmazásával tradicionális testes csemegeborok készítése sem lehetetlen. A régió jelenlegi termékszerkezete elsősorban fehérboros arculatot mutat. Ezt az arculatot az ökológiai adottságok miatt nem szerencsés alapvetően megváltoztatni, ugyanakkor határozott igény merült fel a helyi termelésű vörösborok, illetve specialitások iránt. Ezt az igényt véleményünk szerint többek között a Pinot noir fajta nagyobb mértékű termesztésével lehetne kielégíteni.

A Pinot blanc fajta neve külföldön jól cseng, a belőle készített különböző stílusú borok iránt legtöbbször nagy a kereslet. Magyarországon viszont, pontosan meg nem magyarázható okok miatt szinte hiányzik a fajta a fehérborok választékából. A Balatoni Borrégió fajtahasználatában a borturizmus diktálta választékbővítési igény okán feltételezhető, hogy elsősorban a prémium borok között helyet lehetne találni a fajtának, miután kialakítottuk a termőhelyi adottságokhoz adaptált, fajtaspecifikus termesztés- és borászati technológiát.

A Balatoni Borrégió termékszerkezetének kiegészítése is szükséges új, innovatív termékek létrehozásával. Ilyen új termékek lehet a prémium kategóriájú Pinot blanc mellett, az e fajtából készített könnyű elegáns gyöngyözőbor (frizante), ill. pezsgő, vagy a Pinot noir fajtából készített fehér-, rosé-, illetve természetes édes vörösbor. A program célkitűzései között szerepel ezek kialakíthatóságának vizsgálata is.

Az Európai Unió a borpiac szabályozásának reformját készíti elő. Várhatóan Magyarországra is érvényes megkötések között szerepel pl., hogy a must javítására a jövőben egyáltalán nem, vagy csak erősen korlátozottan használható majd répacukor. Ebben a helyzetben megoldást kínálhat a középérésű Pinot fajtakör fajtáinak nagyobb arányú termesztése. A bor minőségét alapvetően: a termőhely (talajviszonyok, domborzat, kitettség, klimatikus tényezők), a szőlőfajta és klón, a termesztéstechnológia, és az évjárat határozza meg.

Európa sikeres szőlőtermesztő vidékei több évtizedes, vagy néhány esetben több évszázados megfigyelésekre és termőhelyi vizsgálatokra alapozva komplex szabályozó rendszert hoztak létre, amelynek segítségével javaslatot tesznek arra, hogy egyes borvidékeken mely területekre, milyen szőlőfajtát ültessenek, és milyen termesztéstechnológiát alkalmazzanak a termesztők a legjobb minőségű bor elérése érdekében.

Kutatási programunk és tevékenységünk célja a Pinot fajtakör fajtáinak (Szürkebarát, Pinot blanc, Pinot noir) segítségével a Balatoni Borvidéki Régió arculatához illeszkedő bortípusok szőlőtermesztési és borászati technológiájának fejlesztése, új innovatív termékek kialakítása. A program kiterjed e borok termelésére alkalmas termőhelyek vizsgálatára, ökopotenciáljuk felmérésére, a fajták és klónjaik hagyományos és molekuláris genetikai módszerekkel történő összehasonlító vizsgálatára, fitoplazma fertőzöttségük felmérésére, a kívánt borjelleg eléréséhez, az egyes borfajtákhoz igazított borászati technológiai kísérletekre, valamint az egyes borfajtákhoz kapcsolódó marketingstratégiák elemzésére. Kutatási programunkban javaslatot teszünk a Balatoni Borvidéki Régió arculatának alakítására, amelyre alapozni lehet egy agresszív és hatékony borrégiós marketinget.

A 3 éves kutatási programban résztvevők: Varga Pincészet, Kál-Vin Pincészet, Borbély Családi Pincészet, Garamvári Szőlőbirtok St. Donatus Pincészet, PEAC SzBKI Badacsony és a Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Borászati Tanszéke.