Hírek

Az uniós borreform - az európai bor ágazat krízise

Mostanában egyre többet hallunk az uniós borreformról a híradásokban. általában két alapvető információ jut el hozzánk: az európai borszektor krízis helyzetben van és az Európai Unió csökkenteni akarja a szektorra fordított kiadásait. De arról nincs szó, hogy az EU pontosan milyen módon próbálja sikeresen kivezetni az ágazatot a válságból.

Európa több száz éves hegemóniája a világ borkereskedelme felett a XX. század vége óta megtörni látszik. Az újvilági termelők, köztük a legnagyobbak észak- és Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, új-Zéland, olcsó de elfogadható minőségű termékeikkel könnyedén meghódítják a saját és harmadik országbeli piacokat és ami még veszélyesebb, hogy mostanában egyre nagyobb szeleteket hasítanak ki az EU belső piacaiból is. Fontos megjegyezni, hogy az újvilági termelők Európában főleg a kereskedelmi tömegborok piacán, ami kb. a teljes borpiac 90%-a, jelentenek veszélyt. Saját piacaikon viszont már a prémium borok területén is átvették a vezető szerepet.

Az okok a gazdasági, strukturális különbségekre vezethetők vissza. Míg Európában az elaprózódott tulajdonosi rendszer a jellemző, addig az újvilágban hatalmas vállalatok jöttek létre, amelyek több ezer hektáros területen végeznek szőlőtermelést és több száz millió palack bort termelnek és értékesítenek évente. A nagy volumen következtében gazdaságosabb termelést tudnak folytatni, és így alacsonyabb árakkal kit tudják szorítani a piacról az európai borokat. Európában nem koncentrálódott a szőlőtermesztés és a bortermelés, így a sok kis tulajdonos csak magas fajlagos költségekkel tud termelni, ami nagymértékben rontja a versenyképességet. Ezért az EU támogatásokon keresztül gyakorlatilag eltartja ezeket a vállakozásokat, ami akadályozza az európai borászat koncentrációját és fenntartja a gazdaságtalan termelést. így soha nem fog kialakulni az a termelési méret, amivel fel tudnánk venni a versenyt az újvilági bortermelőkkel. Ráadásul, mivel az export és az EU-n belüli értékesítés jelentősen visszaesett, komoly túltermelés alakult ki a piacon, amit az EU a felesleg megvásárlásával próbál kiegyensúlyozni. Ezzel gyakorlatilag tovább mélyíti a krízist, hiszen biztos jövedelmet ad minden termelőnek és korlátozza a szabad piaci versenyt, aminek következtében életben tartja a gazdaságtalanul termelő vállalkozásokat. Továbbá a túltermelést telepítési tilalommal és szőlőkivágási támogatással próbálja enyhíteni, aminek következtében a gazdaságosan működő, profitot termelő pincészeteknek nem tudnak növekedni.

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának bortermelésre vonatkozó intézkedései eddig is tűzoltásnak minősíthetőek, mivel mind csak rövidtávú megoldást kínáltak az adott problémákra. A jelenlegi reformjavaslat sem javasol konkrét megoldást a krízisre. Sőt, egymást gyengítő intézkedések keverednek benne, mint például a versenyképesség javítása és a piaci egyensúly védelme. A javaslat szerint az eddiginél nagyobb mértékben kell növelni a szőlőültetvények kivágásának támogatását, aminek az a racionalitása, hogy csökkentse a túltermelést, így kisebb ráfordítást igényelne a felesleg felvásárlása. Viszont a csökkenő termőfelület jelentősen rontja a versenyképességet és a kieső mennyiséget a tengerentúli termelők azonnal pótolnák. A javaslat hatásait vizsgálva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az EU csak a saját költségei csökkentésével foglalkozik, emellett nem segít az ágazatnak kilábalni a krízisből.

A krízis helyzet lehetséges megoldása a versenyképességet javító támogatások növelése és a piaci szabad versenyt korlátozó intézkedések megszüntetése. így a piaci egyensúly idővel helyrebillen, miközben végbe mehetne az európai borászat koncentrációja, centralizációja.

A magyar szőlő-bor ágazat versenyképessége még a nyugat-európai színvonalat sem éri el, de nem azért mintha túl sok támogatást kaptunk volna. Jelenleg a nyugati termelőkhöz viszonyítva elvileg a termelési támogatások 50%-át kapjuk meg, ami a gyakorlatban jóval kevesebb, mivel a támogatások egy részére a magyar állam nem ír ki pályázatot, a legnagyobb pénzt jelentő agrár környezetkímélő támogatást pedig úgy limitálta, hogy a szőlőterületek 5-10%-a kaphassa csak meg. Ez jó néhány évig tartó versenyelőnyt jelent a régi tagállamok számára. A szőlőkivágási támogatást ellenben 100%-ban megkapjuk, ami arra utal hogy az Európai Unió szándékosan hátrányos helyzetben kívánja tartani a magyar borászatot. E feltevést támasztja alá a reformban javasolt nemzeti boríték rendszer is, aminek elosztásának módja az elmúlt évek támogatásait veszi alapul. így a jelenlegi előterjesztés szerint még az eddig megkapott támogatásoknak is elvesztenénk a felét.

írta: Varga Máté